MÁS! HOGYAN?

(dokumentumfilm)

képek a filmből

...vissza a filmekhez

Más! Hogyan?- szinopszis
(rendező: Tolvaly Orsolya, 2004)

"Milyen a melegek helyzete Magyarországon? Milyen hazai csoportok működnek országszerte? Kik azok a melegek? Hol vannak a melegek?"

A film előzménye egy több éve folyó antropológiai kutatás, melynek témája a magyar homoszexuális szubkultúra szöveges-, illetve egy transzszexuális esttanulmány szöveges, és dokumentumfilmes feldolgozása. (Az MMA által 2000 évben kutatási, és képzési szakkollégium által kiírt film pályázaton a "Gabi" című diplomafilm támogatást nyert.)

Úgy gondoljuk, hogy a korábbi film főszereplője (Gabi) életén, kapcsolatrendszerén, barátain keresztül rögzítjük azt az egyébként sajátosan zárt kört, melyet "meleg", avagy homoszexuális szubkultúrának definiál a tudomány, s melyben ő maga is részt vesz és él. Az antropológiai filmezés egyik fontos, ha nem a legfontosabb momentuma, hogy az emberrel, vagy az embercsoportokkal szoros, elmélyült kapcsolatot alakít ki a kutató, hosszú hónapok, vagy akár évek során. Ez a szoros, és baráti kötelék az, amely Gabi esetében is lehetőséget nyújt egy intim, elmélyült beszélgetésre, és arra, hogy felfedje előttünk azokat a szekvenciákat, melyek egy rövid, felületes interjú készítése során nem merülnének fel. Életének, és társai életének mélyebb rétegeit szeretnénk résztvevőként figyelemmel kísérni. Gabit követve Budapesten tett látogatásaira, és otthonában Miskolcon szeretnénk több meleg, traveszti, és leszbikus ember életének mozzanatait megörökíteni, láttatni környezetüket, mindennapjaikat, az őket körülvevő tárgyakat, életük jellegzetes helyszíneit, és eseményeit (munkahely, lakás, albérlet, barátok, szórakozás). Az interjúk kérdései kitérnek nemi identitásukra, és annak hatására mindennapi életükre, a társadalomban elfoglalt helyükre, státuszukra, foglalkozásukra.

Rengeteg vidéken élő homoszexuális érzületű ember költözik a fővárosba, melynek oka, hogy kevésbé marginális pozícióból indulhatnak, lehetőségük nyílik munkavállalásra, és megélhetésre, míg kis városban, vagy faluban a másság sokkal szembeötlőbb és kirívóbb. Ez a diszkrimináció egy kis közösségben ellehetetleníti a más nemi identitást felvállalók életét. Kiindulópontként a budapesti meleg bárokat szeretnénk feltérképezni, bemutatni. Kutatásaink igazolják, hogy Budapest egyfajta gyűjtőként funkcionál a szélsőségesnek ítélt csoportok számára. A meleg bárok szinte egyetlen lehetőségei a melegek, és egyéb más nemi identitást felvállalók találkozásainak, összejövetelének. Későbbi alanyaink többségével Gabi e bárokban veszi fel a kapcsolatot - rajta keresztül a későbbi interjú alanyokkal, szereplőkkel mi is itt szeretnénk kontaktust teremteni itt találkozik a mindenkori barátokkal, haverokkal.

Kérdésfelvetésünk, hogy mennyire szorul perifériára az általunk vizsgált csoport, illetve annak tagjai. Mennyire mondható szélsőségesnek életvitelük, vagy csak a köznyelv, illetve a társadalom teszi őket a perifériára. Milyen hierarchia-rendszer alakult ki, és kik képzik a szoros értelemben vett, és tágabb csoportot, illetve vannak e a szubkultúrában kisebb csoportok, elkülönülések. Kutatásaink alapján, a magyar meleg szubkultúra sajátossága miatt - nevezetesen, hogy több nemi identitást is magában foglal - elkülönülnek kisebb csoportok, mint travesztik, transzszexuálisok, melegek, leszbikusok. Mindez a jelenségcsoport természetéből fakad, hiszen többféle identitás nyilvánul meg, azonos helyen és körben.

A filmes rögzítés lehetőséget ad arra, hogy az argót, és a sajátos gesztus nyelvet is rögzítsük, és értelmezni tudjuk. Úgy gondoljuk, hogy egy szubkultúra sajátosságai közé tartozik az argó használata, és annak mikéntje is.

A film foglalkozik a magyar meleg szervezetekkel, azzal a kérdéssel, hogy mennyire tudnak jelen lenni a homoszexuális szubkultúrában, illetőleg milyen módon tudnak a többségi társadalommal kommunikálni. A meleg szervezetek, milyen intézményes rendszeren keresztül képviselik jogaikat, mutatják be magukat, a társadalomnak. Milyen profilt képviselnek, az egyes társulások. Milyen kapcsolat van a szervezetek között? Működnek e szociális hálóként a meleg kisebbségi szférában (Háttér, Mások, Öt Kenyér Egyesület, stb.)

Szeretnénk a szélsőségesnek ítélt csoportot úgy bemutatni, ahogyan ők látják saját magukat. Terepmunkánk során sokszor találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a mindenkori megítélés határoz meg egy csoportot, míg a csoport tagjai, és életük belülről egyáltalán nem mutat szélsőséges, deviáns vonásokat. Olyan kívülállók számára láthatatlan specifikus jelenséget, képeket szeretnénk megragadni, melyek közelebb visznek ahhoz, hogy lássuk: egy tőlünk távol álló identitás magában hordoz sok számunkra nem mindennapos dolgot, míg ugyan ez kívülállóként nem megragadható nem visz közelebb a megértéshez (elfogadáshoz). A film ezekre a kérdésekre keresi a választ több személy szubjektumán keresztül bemutatva.

A film elején szeretnénk Gabival egy interjút készíteni arról, hogy mi történt az elmúlt egy évben, (a korábban elkészült film végén a terveiről számol be), majd Gabin keresztül eljutunk a meleg bárok világába. Ezt a sajátos teret, mint a szubkultúra sokrétű, és gazdag közegét is szeretnénk bemutatni, sztereotípiáktól mentesen, átadva valódi hangulatát, ezeknek a helyeknek. Itt szeretnénk kontaktust kialakítani néhány személlyel, akik ere vállalkoznának. A film során szeretnénk mindegyiküket főszereplővé tenni - ahogy kapcsolataikat szervezik, úgy adva át a teret egy újabb szereplőnek. Ezzel, hogy bár hasonlóak a problémák, történetek, mégis egy-egy újabb szubjektum, és személyiség, élettörténet tárul elénk, így megmutatva e szubkultúra sokszínűségét. Meg mutatjuk életkörülményeiket, interjúk készülnek lakásaikban, szülőhelyükön, esetleg munkahelyükön. A film külső felvételei a szereplők egy napjának rögzítésekor kerülnek felvételre, itt minden szereplőt elkísérünk - reggeltől-estig - egy napján, ily módon személyes, intim élethelyzeteket ragadhatunk meg.

A film helyszínei között szerepelnek a budapesti melegbárok (Capella, Angyal, Limo, stb.), a szereplők lakása, illetve albérlete, otthonuk (sok esetben vidéki város, falu). Körülbelül 5-6 emberrel szeretnénk hosszabb, illetve mélyebb interjút készíteni (Gabi barátaival, és ismerőseivel). Természetesen a bárokban nem szorosan a meleg társadalomhoz tartozók is megfordulnak. Ők, mint barátok is fontosak, mert egy lépéssel közelebb visznek a másság megértéséhez.